Elveszt az Isten minden embert a Föld színéről?

Egyesek szerint igen, mert a Bibliában ez van megírva: Sofoniás 1:2,3

Az Úr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében. 

Elvesztek, mindent elvesztek e föld színéről, azt mondja az Úr.

Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színéről, azt mondja az Úr. 

 

Nos, de vajon a teljes Földgömb színéről van szó?

 

A szövegkörnyezet világossá teszi, hogy nem.

Sofóniás 1:
4. És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;
5. Azokat is, a kik a háztetőkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjokra is;
6. Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétől, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felőle.

 

Tehát csakis Júdeáról van szó. Sofóniás próféta, Jósiásnak, Júda királyának (i.e. 640–609) idejében prófétált. És a fenti próféciájában, Júda ellen szólt, bálványimádásuk miatt, arra figyelmeztetve őket, hogy Isten nagy haragja közeleg. Tehát itt a Babiloni erők támadására utal, akik teljessé tették Isten haragját és minden embert és háziállatot (barmot) kivesztettek az országból, öldöklés vagy deportálás által.

 

Na és az ég madaraival, valamint a tenger halaival mi a gond?

Igen, ez is helyi jellegű volt, amolyan helyi jellegű természeti csapás, hogy ne legyen megfelelő tápláléka a helyi lakosságnak, a háború idején. Szoval, ez nem egy nagy gond.

 

De akit ez sem győz meg, bemehet a világhálón az eredeti héber szöveghez és leellenőrizheti a héber szöveg mondanivalóját. Sajnos, a nem megfelelő fordítások gondokat okoznak és félreértési okot adnak a bibliai szövegek értelmezésére. Sofoniás 1:2,3 egy jó példa erre. Az “elvesztek minden embert a föld színéről” nem a legjobn visszaadás. Ha veszük a fáradságot és leellenőrizzük a magyar szöveget a héber szöveg szerint, azt látjuk, hogy a héber szövegben az “adamah” szó van és nem az “erec” mint az 1Mózes 1:1,2-ben. Az angolok ezt "land" - ként adják vissza, nem pedig "earth"-nek. Tehát ezt úgy is lehet visszaadni, hogy “elvesztek minden embert a terület színéről”. Másfelől, ha tetszik, ha nem, maga a szövegösszefüggés mutatja, hogy ez a prófécia nem egy távoli időre mutat, hanem egy ahhoz az időhöz közelgő jövőre, amikor is a héberek teljesen ki lesznek lakoltatva a szülőföldjükről. Hogy mekkora volt a leigázok bosszúja azokon a népeken aki ellenálltak a hódításuknak, a történelem híven mutatja. Egy példa erre a leigázott Dácia. Trajanusz orvosa szerint, csak 80 dák maradt meg a leigázott területen. El lehet képzelni mekkora öldöklés lehetett! Ez is alátámasztja azt amit a Biblia oly világosan mondott arról, hogy mi fog történni Jeruzsálemmel és Júdával.

De tényleg elvesztene az Isten minden embert a Föld színéről, ahogy egyesek gondolják? Ha igen, akkor miért teremtette a Földet? Vagy miért tartaná a Földet emberek nélkül ezer évig? Nem, a Biblia nem mondja, hogy valaha is a Föld emberek nélkül lesz és puszta marad. 

Egy világos utalás arra, hogy az emberek tovább fognak élni az ezer évben is a Földön, persze nem mindenki, hanem csak azok akik ezt megérdemlik:

Jelenések könyve 20. rész

1.    
És láték egy angyalt leszállani a mennyből, a kinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy láncz a kezében.
2.    
És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, a ki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre,
3.    
És veté őt a mélységbe, és bezárá azt és bepecsételé ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre.

A Biblia kijelentése "hogy többé el ne hitesse a népeket" elég világos arra, hogy ha nem lenne több ember a Földön, a Sátánt sem kellene megkötözni és bezárni ezer évig. Hát minek? Kit hitetne el, ha nincs senki a Földön? De viszont ha vannak emberek a Földön az ezer évben is, akkor szükséges őket megóvni a Sátán ártalmas csalásaitól.

A Korai Egyházban az 1000 évről

A Kiliazmus vagy Premillennizmus létezett a Korai Egyházban

a keleti és nyugati egyházban és ebben azt hitték, hogy az ezer éves királyság a földön lesz. Ennek tagadása a gnoszticizmus nyomásának tartható: A Katolikus Enciklopédia megjegyzi, hogy a különböző gnosztikus hiedelmek 2. századi támogatói (akik maguk is eretnekségnek számítottak) ezt elutasították.

A korai egyház által vallott premillennizmus vallói: Papias, Irenaeus, Justin Vértanú, Tertullianus, Polycarpus, Pszeudo-Barnabás, Methodius, Lactantius, Commodianus, Theophilus, Meliton, Római Hippolytus, Pettaui Victorinus, Nepos, Julius Africanus, Tatianus és Montanus. 

Amillenizmus - az ezeréves földi királyság tagadói

A 2. században az alogusok (akik elutasították János apostol összes írását) amillenizmus hívei voltak, akárcsak Gaius a 3. század első negyedében. A platonizmus hatására Alexandriai Kelemen és Origenész tagadta a premillenizmust. Hasonlóképpen, Alexandriai Dionüszosz (meghalt 264-ben) azt állította, hogy a Jelenések könyvét nem János írta, és nem lehet szó szerint értelmezni; ő amillenizmus híve volt.

Ágoston korai napjaiban megerősítette a premillennializmust, de később amillennializmusra váltott, aminek következtében a nézet Nagy Gergely pápával együtt népszerűvé vált.

Tehát, történelmi szempontból, mindazok akik nem hisznek az földi ezeréves királyságban, a gnosztikusok és az allogusok követői ebben a tekintetben. (A Wikipédiáról)