A hellenisztikus zsidó rabbik befolyása
A hellenizmus befolyása zsidó körökben
Egyes hellenisztikus beállítottságú zsidó rabbik a Kr.e. 3. századtól az i.sz. 1. századig, a politeista világhoz nagyon hasonló teológiát tartottak, mint például Ben Sira és az egyiptomi alexandriai Philo, ahol ennek a teológiának az iskoláját alapították. Ben Sira rabbi azt mondta, hogy azért imádta Mihály Arkangyalt, mert ő volt Izrael láthatatlan vezetője (fejedelme), valószínűleg arra utalva és feltételezve, hogy Józsué egy különleges angyalt imádott Kánaán meghódítása során (Józsué 5:14). Philón rabbi ezért Miályt "második istennek" (deuteros theos) nevezze, a Teremtő Isten után. A történelmi kritika elemzői azt állítják, hogy azok a keresztények, akik olvasták e hellenisztikus rabbik könyveit, felvállalták ezeket az "eretnekségeket", vagyis azt hitték, hogy Krisztust "istennek" lehet nevezni, és megérdemli az "istennek" járó imádatot. Ezért, hogy ezt a gondolatot biblikusnak lehessen tekinteni, a 2. században a gnosztikusok átírták a János 1:1-ből a „és a Fiú volt az Ige” kifejezést „és Isten volt az Ige”-re, és a rabbinikus-hellenisztikus irányultságnak ez az értelmezése a mai napig fennmaradt ezen a kis, de jelentős szövegváltoztatáson keresztül (amit az akadémikusok „stilizáló interpoláció”-nak neveznek).
Fokozatosan, ezt az alárendeltségi krisztológiát – mely a korai apologéták (pl. Jusztin Vértanú), Konstantin császár beszédéből és Euszebiosz egy fontos leveléből is kiderül – egy olyan krisztológia váltotta fel, amely ezzel párhuzamosan futott, és az egylényegűséget hirdette, modalista formában (lásd a patripasszizmus vitáját), de amelyet az antiókhiai zsinat 267-ben elítélt. Végül, 325-ben egy kompromisszum született Niceában (mivel a patriopasszisták többen voltak) és bevonták a hitvallásba az "egylényegű" szót, amit korábban Antiokhiában elleneztek.
A János 1:1c szövegének meghamisítása „és a Fiú volt az Ige”-ről „és Isten volt az Ige”-ra sok zűrzavart okozott a kereszténységben. És a meghamisított szöveg miatt bizonyos bibliai verseket nem értettek meg helyesen, például a János 20:28-at. Melyik a helyes értelmezése a János 20:28-ban található versnek?
A János 20:28-ban szereplő „én Uram és Istenem” kifejezés önmagában hiányos, ezért a szövegkörnyezet egészét kell figyelembe venni. Hogy ne tévedjünk az értelmezésben, hogyan értsük Tamás apostol felkiáltását, mire gondolt?
1. Predikátumként? - "Az Uram és Istenem valóban feltámadt a halálból!"
2. Kijelentésként? - "Te vagy az én Uram és Istenem, aki feltámadtál a halálból!"
3. Vagy csodálkozó felkiáltásként? - "Uram és Istenem (értsd: Atyaisten), Te valóban feltámasztottad őt a halálból!" Vagyis Tamás apostol egyáltalán nem Jézusra, hanem az Atyaistenre utalt, tehát a szóban forgó ige, a János 20:28-ban található ige szigorúan az Atyaistenre vonatkozik, nem úgy, ahogy egyesek szerint szigorúan Jézusra, vagy ahogy egyesek szerint az első részben az Atyára, a második részben pedig a Fiúra...
Az ámuldozó felkiáltás a helyes, a János 17:1-3 kizárólagos szövegkörnyezete miatt, amelyben Tamás apostol is jelen volt. Ne felejtsük el, hogy hitetlen volt a feltámadást illetően, így az elméjében ki nem mondott szöveg a feltámadásról beszél, nem másról, ahogy azt egyesek sajnos megértik. Hitetlensége a csodálkozás felkiáltásává változott az Atya iránt, aki ilyen csodákat tesz.
Tamás apostol nem mondhatott volna ellent a feltámadtnak, aki a mentora volt:
János 17:1-3
Ezeket mondta Jézus, és felemelve szemeit az égre, szólt: „Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,
amint hatalmat adtál neki minden hústesten, hogy mindazoknak akiket neki adtál, azoknak örök életet adjon.
Ez pedig az örök élet: megismerni téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Hány személy fér bele a „Téged, az egyedüli igaz Istent” kifejezésbe? Egy vagy kettő? Az Atya vagy a Fiú?
Egyes hellenisztikus beállítottságú zsidó rabbik a Kr.e. 3. századtól az i.sz. 1. századig, a politeista világhoz nagyon hasonló teológiát tartottak, mint például Ben Sira és az egyiptomi alexandriai Philo, ahol ennek a teológiának az iskoláját alapították. Ben Sira rabbi azt mondta, hogy azért imádta Mihály Arkangyalt, mert ő volt Izrael láthatatlan vezetője (fejedelme), valószínűleg arra utalva és feltételezve, hogy Józsué egy különleges angyalt imádott Kánaán meghódítása során (Józsué 5:14). Philón rabbi ezért Miályt "második istennek" (deuteros theos) nevezze, a Teremtő Isten után. A történelmi kritika elemzői azt állítják, hogy azok a keresztények, akik olvasták e hellenisztikus rabbik könyveit, felvállalták ezeket az "eretnekségeket", vagyis azt hitték, hogy Krisztust "istennek" lehet nevezni, és megérdemli az "istennek" járó imádatot. Ezért, hogy ezt a gondolatot biblikusnak lehessen tekinteni, a 2. században a gnosztikusok átírták a János 1:1-ből a „és a Fiú volt az Ige” kifejezést „és Isten volt az Ige”-re, és a rabbinikus-hellenisztikus irányultságnak ez az értelmezése a mai napig fennmaradt ezen a kis, de jelentős szövegváltoztatáson keresztül (amit az akadémikusok „stilizáló interpoláció”-nak neveznek).
Fokozatosan, ezt az alárendeltségi krisztológiát – mely a korai apologéták (pl. Jusztin Vértanú), Konstantin császár beszédéből és Euszebiosz egy fontos leveléből is kiderül – egy olyan krisztológia váltotta fel, amely ezzel párhuzamosan futott, és az egylényegűséget hirdette, modalista formában (lásd a patripasszizmus vitáját), de amelyet az antiókhiai zsinat 267-ben elítélt. Végül, 325-ben egy kompromisszum született Niceában (mivel a patriopasszisták többen voltak) és bevonták a hitvallásba az "egylényegű" szót, amit korábban Antiokhiában elleneztek.
A János 1:1c szövegének meghamisítása „és a Fiú volt az Ige”-ről „és Isten volt az Ige”-ra sok zűrzavart okozott a kereszténységben. És a meghamisított szöveg miatt bizonyos bibliai verseket nem értettek meg helyesen, például a János 20:28-at. Melyik a helyes értelmezése a János 20:28-ban található versnek?
A János 20:28-ban szereplő „én Uram és Istenem” kifejezés önmagában hiányos, ezért a szövegkörnyezet egészét kell figyelembe venni. Hogy ne tévedjünk az értelmezésben, hogyan értsük Tamás apostol felkiáltását, mire gondolt?
1. Predikátumként? - "Az Uram és Istenem valóban feltámadt a halálból!"
2. Kijelentésként? - "Te vagy az én Uram és Istenem, aki feltámadtál a halálból!"
3. Vagy csodálkozó felkiáltásként? - "Uram és Istenem (értsd: Atyaisten), Te valóban feltámasztottad őt a halálból!" Vagyis Tamás apostol egyáltalán nem Jézusra, hanem az Atyaistenre utalt, tehát a szóban forgó ige, a János 20:28-ban található ige szigorúan az Atyaistenre vonatkozik, nem úgy, ahogy egyesek szerint szigorúan Jézusra, vagy ahogy egyesek szerint az első részben az Atyára, a második részben pedig a Fiúra...
Az ámuldozó felkiáltás a helyes, a János 17:1-3 kizárólagos szövegkörnyezete miatt, amelyben Tamás apostol is jelen volt. Ne felejtsük el, hogy hitetlen volt a feltámadást illetően, így az elméjében ki nem mondott szöveg a feltámadásról beszél, nem másról, ahogy azt egyesek sajnos megértik. Hitetlensége a csodálkozás felkiáltásává változott az Atya iránt, aki ilyen csodákat tesz.
Tamás apostol nem mondhatott volna ellent a feltámadtnak, aki a mentora volt:
János 17:1-3
Ezeket mondta Jézus, és felemelve szemeit az égre, szólt: „Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,
amint hatalmat adtál neki minden hústesten, hogy mindazoknak akiket neki adtál, azoknak örök életet adjon.
Ez pedig az örök élet: megismerni téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Hány személy fér bele a „Téged, az egyedüli igaz Istent” kifejezésbe? Egy vagy kettő? Az Atya vagy a Fiú?
Olvass tovább a blog cikkeiről:
A Régi Kereszténység blog cikkei (2022 - 2025)
https://klasszikuskeresztyenseg.blogspot.com/2025/05/a-blog-cikkei.html
Társblog:
Bibliai Témák Igazságkeresőknek blog cikkei (2012 - 2025)
https://aupv.blogspot.com/2025/04/bibliai-temak-igazsagkeresoknek-blog.html
A Régi Kereszténység blog cikkei (2022 - 2025)
https://klasszikuskeresztyenseg.blogspot.com/2025/05/a-blog-cikkei.html
Társblog:
Bibliai Témák Igazságkeresőknek blog cikkei (2012 - 2025)
https://aupv.blogspot.com/2025/04/bibliai-temak-igazsagkeresoknek-blog.html
Megjegyzések
Megjegyzés küldése