Husziták: A Reformáció előfutárai

A magyar husziták hittételei

 
Marchiai Jakab katolikus ferences inkvizítor írásos beszámolójában 67 pontban foglalta össze a magyarországi husziták főbb hitelveit, melyek üldözését legfőbb feladatának tekintette.
Mint írta: „Ezek a tételek, melyeket találtam és irtottam az Úr segítségével Magyar-, Székely- és Erdélyországban:
1. Hogy mindenkinek mindkét szín alatt kell áldoznia [azaz a kenyérrel és borral történő két szín alatti úrvacsorát].
7. Hogy Szűz Mária a többi szentekkel nem segíthetnek minket, csak maga az Isten.
12. Hogy nem kell tisztelnünk a képeket, mert ördög van azokban az ember megcsúfolására, mert ha szamarat kergetnek a tűznek, elkerüli azt, de a feszület a fatuskón elég.
13. Hogy nem kell ábrázolnunk sem a feszületet, sem a keresztet.
14. Hogy nem szükséges keresztet vetnünk.
15. Hogy nem kell tisztelnünk az ereklyéket, mert azokat kapzsiságból találták ki.
21. Hogy a szentelt olaj és az utolsó kenet meg a szentelt víz nem ér semmit.
22. Hogy a keresztelő kút emberi találmány, mert Krisztus
a folyóban kereszteltetett meg.
27. Hogy a halottakért tett felajánlások nem használnak.
28. Hogy a szépen lefestett Szűz Mária olyan akár a szajha.
29. Hogy nincs tisztítótűz.
32. Hogy lefestik a pápát, amint misét mond, és az ördög ministrál neki, körülötte meg démonok vannak.
33. Hogy a kiátkozástól nem kell félni, figyelembe sem kell venni, mert míg ember megátkoz – Isten megáld.
34. Hogy a püspök feleségül vehet szüzet, a szerzetesség
és kanonokság pedig az ördög találmánya.
38. Hogy a főpapok, akik kiátkozzák az Isten népét, az ördög és az antikrisztus tagjai.
40. Hogy Krisztus gőgös helytartója (azaz a pápa) nem méltó arra sem, hogy akár egy gyermek előljárója legyen.
61. Hogy Krisztus törvénye elegendő az üdvösségre, az emberek által kitalált törvények nélkül.
62. Hogy a képtisztelők bálványimádók.”
A huszita tanok nagyon elterjedtek mindhárom magyar országban, azaz Magyar-, Székely- és Erdélyországban, ahol részük volt az 1437-es fölkelés kirobbantásában és a Dózsa György vezette 1514-es fölkelés kirobbantásában. A huszita mozgalom leküzdésére a pápa 1436-ben a bázeli zsinat és Zsigmond császár egyetértésével Marchiai Jakab obszerváns ferencest küldte inkvizítorként Magyarországra, aki saját közlése szerint 25 ezer huszitát térített vissza a katolikus hitre "szép szóval". 

Ez a "szép szó" története lehetséges, hogy egy kompromisszum volt a husziták részéről, hiszen különböző módszerekkel törekedett rábírni a huszitákat hitük megtagadására, fenyegetésekkel, börtönnel, birtokok elkobzásával, máglyára küldéssel... vagy megvesztegetéssel.

Sok cseh és magyar huszita kegyelmet kapott és Mátyás király sereget toborzott belűlük.

Fekete sereg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Részlet
"Az ifjú király nagy tetterővel látott neki a Felvidék megtisztításának. Tapasztalnia kellett, hogy pusztán katonai erővel nem érhet célt. Az egymástól is nagyrészt független cseh zsoldoscsapatok váraikba és hevenyészett erődjeikbe húzódva nagyrészt sikerrel álltak ellent a támadásoknak, kisebb csatákban többször is megverték az ellenük küldött királyi és megyei hadakat.[10] Jiskra János külföldi támogatást is keresett ügyükhöz a magyar király ellen. Mátyás ekkor egyenként igyekezett megnyerni a kisebb zsoldosvezéreket, főleg pénzzel, gyakorlatilag megvásárolta tőlük a váraikat – és mindjárt tovább is adta azokat a hozzá hű főuraknak, mint sok más között Berzevice, Tapolcsány és Késmárk várát.[11] A vár nélkül maradt zsoldosok közül pedig a legjobbakat a saját szolgálatába fogadta, és azok a király iránti hűséget – amennyiben zsoldjukat rendben megkapták – nagyon komolyan vették. Hajlandók voltak, egyébként a kor általános európai szellemének megfelelően, akár a honfitársaik ellen is keményen harcolni. A döntő fordulat akkor következett be, amikor Jiskra János is hűséget fogadott Mátyásnak: lemondott felvidéki várairól, helyette az ország déli részén kapta meg Lippa és Solymos várát óriási birtokokkal és csapataival örökös szolgálatot fogadott a török ellen.[12][13] A következő évben már részt vett a jajcai hadjáratban, később, életének utolsó éveiben a cseh király ellen is Mátyás oldalán harcolt. Halála után katonáinak nagyobb része Mátyás zsoldjába állt: belőlük állították fel Mátyás állandó zsoldoshadseregének magvát.[10]"

Mátyás király halála után a Fekete sereg fellázadt és a hadat szétverték.
Hasonló sorsa lette Dózsa György seregének is. Viszont a huszita tanok tovább éltek és később kibontották a Luther Márton vezette Nagy Reformációt.