Keresve a helyes értelmezést
Áldásos békesség Jehova Istentől és az ő Fiától, Jézus Krisztustól.
2013. szeptember 10., kedd, az első nyom
Az Ézsaiás 9:6 verse Luther Márton szerint
Nos, ezzel mi a baj?
Isaiah 9:6 Lutherbibel 1912 Denn uns ist ein Kind geboren, ein Sohn ist uns gegeben, und die Herrschaft ist auf seiner Schulter; er heißt Wunderbar, Rat, Held (Hős), Ewig-Vater Friedefürst;
Még a modernizált változat sem tartalmazza az Isten (Gott) szót
Modernisiert Text Denn uns ist ein Kind geboren, ein Sohn ist uns gegeben, welches HERRSChaft ist auf seiner Schulter; und er heißt Wunderbar, Rat, Kraft (Erős), Held (Hős), Ewig-Vater, Friedefürst,
A János 1:1 helyes visszaadása
Felkerestem e.mailban egy neves szakértőt, mivel a János 1.1 helyes visszaadása érdekelt.
Szerinte ez volt: Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Rákérdeztem, ha nincs e bizonyos szövegváltozata a versenek a korai időkből. Szerinte nem volt. Miután eltelt pár év, egy testvér azt olvasta, hogy egy középkori német bibliafordító szerint, a János 1:1 eredetijéből hiányzik egy betű és ez a betű teljesen más irányba viszi az olvasót.
Azt mondtam neki, hogy adjon több infót a témáról, de nem tudott, a könyvet sem tudta már megmondani, mert rég olvasta. Ekkor feljött bennem a gondolat, hogy nézzek utána jobban a dolognak.
Régóta ismert, hogy bizonyos szavakat a korai keresztyének összevontak, ezeket a szavakat a szakértők Nomina Sacra-nak nevezik. A Nomina Sacra formában írt rövidített szó egyik betűjének megváltoztatásával (tévedésből, vagy akarattal) a kifejezés teljesen más jelentést kap.
Például, a IV-dik századi Codex Sinaiticus-nak nevezett szövegben a 2Péter 1:1-ben a "kyrios" szó van a Nomina Sacra alakban:
Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Urunknak és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:
Viszont már az V-dik századi Codex Alexandrinus-nak nevezett szövegben a theos (isten) szó van és ennek ez a változat lett az eredménye:
Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában:
Tehát nagyon lehetséges az is, hogy ez történt tulajdonképpen a János 1:1-ben is.
Az ősi bibliai szövegekben a Υἱός (Huios – jelentése: Fiú) szót ΥΣ-ként írják rövidítve, ez a „Nomina Sacra” névalak. Hasonlóképpen a Θεός (Theos – "Isten" jelentése) szót ΘΣ-ként írják rövidítve, a Nomina Sacra formában. Figyeljük meg, hogy mindkét szó végén a Σ betű szerepel, és csak az első betűt kell megváltoztatni.
Ha a János 1:1-ben valamikor nagyon régen a ΥΣ (Fiú) szó volt, akkor ez volt az eredeti szövegben:
János 1:1 Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és a Fiú volt az Ige.
Nagyon köszönöm a temesvári testvérnek, hogy e nyomra vezetett. Tehát nagyon szükségünk van egymásra, ahogyan a bölcs közmondás is mondja: "Több szem, többet lát."
Lent a Codex Vaticanus (IV századból) szövegrész Nomina Sacra formában, a János 1 fejezetőből.
Harmadik nyom
2023. február 19., vasárnap
Melyik a helyes értelmezése a János 20:28-ban található versnek?
Keresve a helyes értelmezést
Mi az oka annak, hogy a János 20:28-ban található versnek három értelmezése van?
A János 1:1c szövegének meghamisítása „és a Fiú volt az Ige”-ről „és Isten volt az Ige”-ra sok zűrzavart okozott a kereszténységben. És a meghamisított szöveg miatt bizonyos bibliai verseket nem értettek meg helyesen, például a János 20:28-at. Melyik a helyes értelmezése a János 20:28-ban található versnek?
A János 20:28-ban szereplő „én Uram és Istenem” kifejezés önmagában hiányos, ezért a szövegkörnyezet egészét kell figyelembe venni. Hogy ne tévedjünk az értelmezésben, hogyan értsük Tamás apostol felkiáltását, mire gondolt?
1. Predikátumként? - "Az Uram és Istenem valóban feltámadt a halálból!"
2. Kijelentésként? - "Te vagy az én Uram és Istenem, aki feltámadtál a halálból!"
3. Vagy csodálkozó felkiáltásként? - "Uram és Istenem (értsd: Atyaisten), Te valóban feltámasztottad őt a halálból!" Vagyis Tamás apostol egyáltalán nem Jézusra, hanem az Atyaistenre utalt, tehát a szóban forgó ige, a János 20:28-ban található ige szigorúan az Atyaistenre vonatkozik, nem úgy, ahogy egyesek szerint szigorúan Jézusra, vagy ahogy egyesek szerint az első részben az Atyára, a második részben pedig a Fiúra...
Az ámuldozó felkiáltás a helyes, a János 17:1-3 kizárólagos szövegkörnyezete miatt, amelyben Tamás apostol is jelen volt. Ne felejtsük el, hogy hitetlen volt a feltámadást illetően, így az elméjében ki nem mondott szöveg a feltámadásról beszél, nem másról, ahogy azt egyesek sajnos megértik. Hitetlensége a csodálkozás felkiáltásává változott az Atya iránt, aki ilyen csodákat tesz.
Tamás apostol nem mondhatott volna ellent a feltámadtnak, aki a mentora volt:
János 17:1-3
Ezeket mondta Jézus, és felemelve szemeit az égre, szólt: „Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,
amint hatalmat adtál neki minden hústesten, hogy mindazoknak akiket neki adtál, azoknak örök életet adjon.
Ez pedig az örök élet: megismerni téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
Hány személy fér bele a „Téged, az egyedüli igaz Istent” kifejezésbe? Egy vagy kettő? Az Atya vagy a Fiú?
És Isten adjon nektek jó gondolatokat az alapos kutatáshoz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése